Ma konzultáltam a tanulmányi felelősömmel, és talált nekem még egy tárgyat, amit elvileg hallgathatok, és talán majd több hasznát veszem mint a rénszarvastenyésztés című tárgynak.
Aztán tévelyegtem kicsit a kampuszon, amíg megtaláltam a géptermeket. Enni is már a Rantavitikka kampusz étkezdéjében ettünk, mert már kinyitottak.
Készek ezek a finnek. Az interneten meg lehet nézni hetente, hogy mi lesz a menü.
Az órarendek is furák, mert hetente változnak, és minden héten meg kell nézni, hogy a következő héten mi is lesz, és hol.
Vizsgaidőszak sincsen, hanem beadandók és/vagy vizsga lehet a tárgyakból, de azok nem külön időszakban.
Látszik, hogy van bennük nemzeti büszkeség, mert a tanulmányi felelősöm irodájában ott lógott a falon egy Nagy-Finnország térkép, amin az 1939-es határok voltak.
Ezután még ráértem, és rámentem a Kemijoki folyó jegére (ott folyik a kampusz mögött), és mászkáltam egy picit rajta, aztán csináltam pár fotót.
Estére remélhetőleg rendeződik a net, úgyhogy majd talán nem kell tovább lopnunk a szomszéd lakásban lakó lányok netjét.
De azt megfigyeltem, hogy a finnek tényleg lelkiismeretesen törődnek velünk, és segítenek ha valami bajunk van.
Holnap nem lesz egy órám sem, bár még nem tudom, hogy mit fogok csinálni...
Majd kitalálok valamit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése